1

Toyota

 

A Fáy és a Toyota kapcsolata

1998-ban a Toyota gyár magyarországi képviselete, a Toyota Motor Hungary Kft pályázatot hirdetett autószerelő és karosszéria lakatos szakmákat tanító budapesti iskolák számára.
A pályázaton nyertes iskola csatlakozhat a Toyota Műszaki Oktatási Programjához, amelynek keretén belül Toyota szakismeretet taníthat diákjainak. Ezzel a határozott céllal kívánták biztosítani szakember utánpótlásukat és a tanulók könnyebb elhelyezkedését. Öt budapesti iskola adta be pályázatát, majd a Toyota Motor Hungary képviselői hosszas mérlegelés és a feltételek ellenőrzése után iskolánkat választották.
Az együttműködési megállapodás megkötése után a Toyota Motor Hungary kezdetben jelentős anyagi támogatást biztosított, majd különböző oktatási eszközöket, metszeteket, maketteket adott, illetve ad iskolánknak. Mi pedig ezért cserébe a Toyota ismeretek tanórán megismertetjük tanulóinkkal a Toyota céget, működését, jellegzetességeit, egyes Toyota-specifikumokat és a tanév végén először Step1, majd Step2-es vizsgát tehetnek a diákok. A Toyotától kapott eszközök jelentősen fejlesztették az amúgy is jó eszközállományunkat, így azt hiszem, bátran mondhatjuk el magunkról, hogy az ország egyik legjobban felszerelt autós iskolája vagyunk. A Toyotának köszönhetően olyan eszközöknek vagyunk birtokában, amely tőlünk jóval fejlettebb országok iskoláira sem mindig jellemző. 



A Toyotával való kapcsolatunkat minden évben az úgynevezett Toyota-Napon ünnepeljük meg. Hagyományosan ilyenkor adják át az azévi taneszköz-támogatásukat is. A Toyota-Napról részletesen a Rendezvények menüpont alatt olvashat.

Toyotától kapott taneszközök listája

 

A Toyota képzési rendszeréről

Japánban sokáig jellemző volt, hogy a nagyobb cégek saját iskolákat hoztak létre, hogy ott képezzék ki a dolgozóikat. Ilyen iskolával a Toyota is rendelkezik a „főhadiszállástól” nem messze, Nagoja város közelében. Természetesen ebben az iskolában nem csak autószerelőket képeznek, sőt ami azt illeti, a hangsúly sokkal inkább a gyártástechnikával foglalkozó szakemberek képzésén van. De a Toyota tengerentúlra exportált autószerelő képzési rendszerében ugyanúgy felfedezni a Japánban jellemző szinteket. Ezeket Step1, Step2 és Step3 szinteknek nevezik. A Step1-es autószerelő feladata a karbantartás. A Step2-es szerelő a Step1-es feladatai mellett hibakeresést, általános autójavítást végez. A Step3-as szerelő az előzőkön felül az elektronikusan irányított rendszerek diagnosztikájával foglalkozik. Az utóbbi években megjelent egy újabb szint, a Step4-es, amely a hibridhajtású járművek szerelésére is hivatott.


 
A japán autószerelők képzési rendszeréről

Japánban az „autószerelő” képesítésnek 3 szintjét különböztetik meg. A legalsó szint az úgynevezett „harmadosztályú szerelő”, aki jellemzően csak a gépjárművek (személygépjármű, motorkerékpár) időszakos karbantartásával foglalkozik, illetve a motort érintő javítási munkákat végzi el. A következő szinten a „másodosztályú szerelő” a gépjárművek teljes körű karbantartását és javítását látja el. A legfelső szint az „elsőosztályú szerelő”. A korábbiakon felül a nehézgépjárművek szerelésével és a legújabb technológiát képviselő, hibridhajtású és elektromos hajtású járművek szerelésével foglalkozik.



A különböző szinteknek megfelelő képesítéseket különböző iskolatípusokban szerezhetik meg. A „harmadosztályú szerelő” végzettséget az ún. „ipari-” vagy „szakgimnáziumban” kaphatják meg a tanulók. Ez azt jelenti, hogy a normális gimnáziumi képzés mellett tanulják a szakmai tantárgyakat is. Ez a Fáy 9–12. évfolyamában szokásos oktatáshoz hasonlít (és teljesen megegyezik a korábbi rendszer szakközépiskolájával). „Másodszintű szerelőket” képez – többek között – az ún. „nyilvános szakmunkásképző”. 

 


Ebbe a kétéves iskolatípusba a gimnáziumot befejezettek jelentkezhetnek (30 éves korig). A „nyilvános” szó azt jelenti, hogy az iskola nem magániskola, tehát állami vagy prefekturális (megyei), illetve városi fenntartású. Ebből következően vannak magániskolák is. Ezeket talán „szakiskolának” fordíthatjuk. A legfelső „elsőosztályú szerelői” végzettség csak ilyen iskolákban szerezhető meg. Abból következően, hogy magániskolák, a tandíjaik sokszor igen borsosak (azt nem említettem, hogy az előző két, tehát nem-magán iskolatípusban is kell tandíjat fizetni!). Ugyanakkor az épületeik, felszereléseik fantasztikusak, nem csak a mennyiséget, de a minőséget tekintve is.